De mit fogok dolgozni?

Mikor úgy döntöttem, hogy továbbiakban külföldön próbálok szerencsét, jött a nagy kérdés: De mit fogok dolgozni? Nem mondhatom, hogy valami jól beszéltem angolul vagy más idegen nyelven, mikor el kezdtem itt dolgozni, ez még inkább aggasztót. Elképzelni nem tudtam, hogy így hogy lehetséges bármi féle munkát is találni. Meg persze hogy még is hogyan kéne elkezdeni keresni, meg hol.

Nagyon nagy előny, ha valaki úgy kezd el külföldön élni, hogy van ismeretsége, akár egy-két barát, akik bármi van, tudnak segíteni, ezt így csináld, elsőnek itt kell regisztrálni, próbáld meg ezt a munkaközvetítőt….. És még sorolhatnám.

Nekem szerencsém van, mert rengeteg segítséget kaptam. Pár hét után így el is kezdtem dolgozni, egy magyar lány ajánlott be oda ahova ő is dolgozik és hozzá teszem pár hete ismert csak, ez igazán szerencsésnek mondható, ha valaki így segít.

Első héten pont nagyon nagy hajtás volt, rózsa csokrokat kellet becsomagolni. Ez elég egyszerűnek hangzik, de azért nem volt olyan könnyű, főleg elsőre. Különböző nagyságú csokrokat kellet készíteni harminc, ötven vagy hatvan száll rózsából szépen egybe fogni, majd átkötözni végül egy ember egyformára vágta a szárát majd egy másik ember a kész csokrot becsomagolta.

 Ha jól emlékszem négy napig tartott ez a munka reggeltől estig, bevallom a negyedik nap a csuklómat alig bírtam mozgatni, a tenyeremet teljesen szét szurkálták a tüskék, fájt bármit is meg fogni. De örültem, hogy volt munkám, volt lehetőségem.

Későbbiekben, nem mindig ugyan ez volt a munka, volt, hogy kész dekorációs csokrokat csomagoltam, de volt, hogy virág kompozíciót készítettünk a legtöbbet általában különféle virágokat címkéztem.

Ez viszont nem állandó munka volt, ha volt sok megrendelés, akkor hívtak, de ha nem volt munka, akkor bizony maradt az, hogy otthon várod, mikor hívnak. Persze nagyon kellet igyekezni, mert tudtam, ha jól dolgozom, látják, hogy akarok dolgozni, igyekszem, akkor, ha kevés emberre van szükséges, akkor engem hívnak elsőként. 

Volt olyan hét, amikor  egy héten tíz órám volt csak meg.

Majd négy hónap után jött egy új lehetőség. Egy másik magyar lány telefonált, van náluk munkalehetőség üvegházban, de csak pár napra. Akkoriban a másik helyen szinte egyáltalán nem volt munka, heti 10-20 órák, gondoltam miért ne, még ha párnapig is.

Nagyon kíváncsi voltam milyen üvegházba dolgozni, hisz Hollandia egyrészről erről híres, a rengeteg üvegházról.
Ez az üvegház cserepes virágokkal foglalkozik, csak egy fajtával, a broméliával.

Reggel 6 órakor kezdtünk dolgozni. Egy nagy megrendelést kellett befejezni. Elsőnek a kaspókat tálcába helyezik, majd a kaspóba a becsomagolt virágokat és a kész tálcákat dobozba és már mehet is. Na de ezt nagyon gyorsan, meg van, ki, mit rak és sorba megy egy görgő soron.

Ennek már két és fél éve, és végül a mai napig ott dolgozom.

Milyen is egy üvegházba dolgozni? Erről a következő bejegyzésembe írok! J