Ünnepek Hollandiába

A negyedik karácsonyt töltöttem el Hollandiába. Ebben az időszakba nagyobb a honvágy, ilyenkor többet gondolsz arra de jó is lenne otthon… legalább az ünnepekre….
 De ne csüggedjünk! Hollandiába is van karácsony és a télapó is megtömi a cipőnket. Persze, egyértelmű nehéz, de sokkal rosszabb ha csak arra gondolunk milyen rossz mert nem lehetünk otthon a családdal a szeretett ünnepén. Inkább próbáljuk meg átélni itt.

Bár próbálom követni a hollandok szokásait, attól még az otthoniak soha nem feledem, főleg nem karácsonykor. Itt is minden Advent vasárnap meggyújtom a gyertyát, csak sajátosabb módon, mivel itt kimondott adventi koszorút nem lehet kapni.  Karácsonykor ugyanúgy megtalálható az asztalon a bejgli, mézeskalács, töltött káposzta, szilveszter estéjén a hidegtál, újévkor a lencse. Egyetlen dologbaba alkalmazkodóm, a karácsonyfa díszítésébe. Itt a mikulás estéjén (sinterklaasavond) már fel van díszitve. De nem szokatlan az sem ha valaki már előtte, felöltözteti a fát.

Feestbroodje- karácsonyi kenyér, mondhatni ez olyan mint nálunk a bejgli

 Nézzük milyen az ünnepek a hollandoknak.

December 5.-én este érkezik a Sinterklaas azaz a Mikulás. Itt is ismert szokása cipőt kitenni és várni hogy a Mikulás tele pakolja. De nem csak édességekkel hanem játékkal is. 

Karácsony itt is meghitt családi pillanatoké, az ételek amik eltérőek csak.

Szilveszter délelőtt két dologhoz kígyózik a sor a tűzijátékért és az oliebollen-ért (olajlabdát jelent, ez a szilveszter hagyományos, közkedvelt édessége.)

Már delelőt  elkezdődik a tűzijáték lövöldözése, kora délutánra már-már elképesztő mennyiségű a lövöldözgetések. Ennyi idő után is elképesztő volt számomra, hogy úgy készítettem a szilveszteri menüt hogy közben az ablakba tűzijáték áradatott nézhetem. 

És újra itt van egy új év, egy újabb év Hollandia!

Oliebollen recept

HOZZÁVALÓK

• Hozzávalók:
• 10 dkg mazsola
• 37 dkg liszt
• 3 evőkanál cukor
• 1 csipet só
• 1 csomag szárított élesztő
• 3,5 dl tej
• 1 evőkanál fahéj
• 1 tojás
• 17 dkg margarin
• 2 db kicsi vagy 1 db nagy (lehetőleg savanyú) alma

ELKÉSZÍTÉS

Elkészítés: Beáztatjuk a mazsolát langyos vízbe, az almát pedig kis kockákra vágjuk.

A lisztből, a cukorból és a langyos tejből sóval, élesztővel, fahéjjal könnyen keverhető tésztát készítünk. Ha ez kész, belekeverjük a tojást és az olvasztott margarint, majd az almát és a lecsöpögtetett mazsolát. Ezután egy órát kelni hagyjuk.

Közepesen meleg olajba kanállal fánkokat szaggatunk a tésztából. A fánkokat úgy a legkönnyebb belekanalazni a lábasba, hogy előtte belemártjuk a forró olajba a kanalat, majd nem túl nagy gombócokat szaggatunk, hogy a közepe is szépen megsüljön. Aranybarnára sütjük, papírszalvétára kiszedjük, majd tálaláskor megszórjuk  porcukorral. 

Bicikli túra

Kisebb bicikli túra. Ezt nagyon szeretem ebbe a környékbe, hogy közvetlen a lakó házak mellett, ilyen zöld övezet van.

De Haagse Markt - Den Haag piaca

Hága piacát nehéz lenne szavakkal megfogalmazni, ezt látni kell! Ezáltal úgy gondoltam ebbe a bejegyzésbe beszéljenek a képek.

  

Akad azért pár tudni való róla. Közel 500 árus várja a látogatókat, a héten négy nap, hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Reggel 9-től délután 5 óráig. Óriási a választék! Friss gyümölcs, zöldségek, húsok. Sajtok.  Hatalmas hal standok. Fűszerek, keleti cikkek, virág, növény. Női, gyermek és férfi ruházat, cipők. Édeségek. Számítógép és telefon tartozék. Elektronika. Edények, fazekak, serpenyők. És még sok más.

Holland nyár

 Otthon sorra dőltek meg a meleg rekordok, 37 fok, mindenki víz közelben, a meleg szinte már elviselhetetlen. Olvasom mind ezeket hosszú nadrágba, hosszú ujjúba és zokniba. Ugyan is Hollandiába szombat óta tart a kemény őszi időjárásnak megfelelő idő. Azóta mindennap eső, szél és 15-17 fok.

                             

  De ez mind csak számunkra olyan elképzelhetetlen,- főleg mikor amúgy is haza vágyik az ember a kánikulába - hisz Hollandia  az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. És a tengeri klímának köszönhetően a hőmérséklet napi és évi ingadozása is kicsi. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel 17 °C. A téli oldala persze jól hangzik, de a nyári elég elkeserítő (persze ha ezt lehet nyárnak nevezni)

 Ez nem jelenti azt, hogy soha ne fordulnának elő extrém hőmérsékletek, télen is van, mikor mínuszok vannak, és bár nagy ritkán de elő szokott fordulni hogy a hőmérséklet eléri a 30 fokot nyáron. Hollandiában valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 °C, a legmagasabb pedig +36,8 °C volt.  Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm. Összehasonlítás kép Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 35 fok volt és a legmagasabb pedig 41,9 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm.

  A Hollandiáról van szó, ne feledkezünk meg az északi szélről sem, ami soha nem csendesül el. Pár héttel ezelőtt, itt is volt jó idő, 27-29 fok. Remek idő kicsit napozni a tengerparton, bevallom két óra sütkérezés utána elkezdtem fázni, amit a szélnek köszönhetek.

  Nos, Hollandiában ez a helyzet időjárás terén. Bár nincs mit tenni az éghajlat ellen, azért nagyon kellemesen kilehet használni ha végre napos az idő. 

Extra órák, extra más tapasztalat.

 A múlthét elég zsúfoltra sikerült. Egy ismerős által jött a lehetőség egy kis plusz órák beszerzésére. Gondoltam miért is ne. Nyaralás után kinek nem jön jól egy kis plusz pénz és még bele is kóstolhatok egy másik munkába.

  

  Elsőre azért volt nagy izgalom, meg kíváncsiság. Szokásos módon dolgoztam fél ötig, majd aztán gyorsan át a másik helyre és ötkor már kezdés is.

  

 Már hétfőn kora délután hatalmas fáradság tört rám, hisz persze nálunk is pont ezen a héten volt a legnagyobb hajtás, de végig mondogattam magamnak: nincs semmi baj, csak ezt a hetet kell erősen végig csinálni.

   Majd elérkezett a délután öt, tíz perc alatt be is állt az ottani munka ütem. Semmi ördögönség, egy asztalnál állni, tisztítani a virágokat. Mind össze ennyi volt a feladatom.  A légkör teljesem más volt, sokkal családiasabb, sokkal barátságosabb és nyugodtabb.

 Negyed hat. A főnökasszony kedvesen jön szólni, hogy készítettek nekünk egy kis ételt, fáradjunk a kantinba. Ez ám a figyelemség mondhatom, hiába csak délután három óra erejéig mentünk segíteni, ugyan olyan figyelmet és gondoskodást kaptunk mintha minden nap reggeltől estig ott dolgoznánk.

 Munka közben sokszor odajött velünk dolgozni mind a főnökasszony és maga a főnök is, de a légkör nem hogy feszültél vált volna (jajjj, most aztán még levegőt is óvatosan vegyél), ellenkezőleg.  

   Nagyon kellemesen viccelődtek, beszélgetést kezdeményeztek. Természetesen közben minden kéz dolgozott!

 Majd már csak azt vettem észre, hogy hoppá, már itt is az este nyolc. Nem hiába a mondás, jó társaságban gyorsan telik az idő.

 

 Végül csak négy napot mentem hozzájuk, készen lettünk. De egyáltalán nem éreztem tehernek a „kis délutáni” munkámat.

 Öröm volt átélni, hogy igen így is lehet dolgozni, Sőt… 

Magyarország másszemmel

 Amikor már egy ideje nem a saját országodba élsz, akkor kezded el igazán értékelni a saját országodat. Legtöbben a jobb élet reményébe indul neki ennek az útnak, de egybe ilyenkor tapasztalja meg azt is, hogy milyen jó dolog is az ízes magyar nyelv, vagy a barátokkal leülni, meginni valamit és jókat beszélgetni…
 

 Minél régebb óta élsz külföldön, annál nagyobb lesz a honvágy, hiába még csak most jöttél vissza otthonról már ugyanúgy várod, hogy elteljen ismét egy év és mehess Haza!
 

 Összeszedtem pár dolgot, amit másképp értékelsz külföldön élő magyarként, amit másképp élsz meg, ha Haza mész, amit nem tudsz megélni külföldön.

 Az éjszakai levegő, a sok fiatal, pezsgés. Amikor Pesten éjjel kettőkor is van élet.

  

 A kánikula. A forróság, a tűző nap, fel tudod venni végre a nyári ruháidat.  A strand illata, Balaton vize.

A túró rúdi, a kakaós csiga, túros táska, lángos, a magyar paradicsom íze.

 A magyar meggy. Mikor kimész az udvarba eszegetni pár szem meggyet.

 A táj. Az ország bármely területére mész csak ámulsz a gyönyörébe.
 

 Minden egyes perc, amit a családoddal és barátaiddal töltesz.

 A piac. A rengeteg zöldséges, hentes, tejárus.

 A cukrászda. A krémes, képviselő fánk, dobos torta.

                             

 A magyar zene. Mikor a rádióba magyar zenét hallasz és el kezded dúdolni. 

Bárhol vagy, Magyarnak lenni, azért csudi jó J

Nemzetek kavalkádja!

 Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, surinamok, indonézek, lengyelek, litvánok, bulgárok illetve egyéb országokból érkezett bevándorlók .

  

Ebből adódóan az üvegházakban is vegyes nemzetiségűek dolgoznak. Ahol én dolgozok,  nem túl nagy létszámmal vagyunk, (átlagosan 17-20 ember dolgozik, ha nincs nagy hajtás, más üvegházba előfordul akár az ötven ember is) de így is elég vegyesen. Hollandokon kívül törökök egy marokkói, lengyelek és jó magam, mint magyar.

  

Egészen érdekes egyébként más országból jött emberekkel dolgozni, bár elsőre fura és hogy úgy mondjam, idő kell ahhoz, hogy megszokja az egyik ember a másikat. Értem ezalatt azt, hogy más kultúrából jött ember, más szokásokat hozz magával így teljesen másképp gondolkozik. Eleinte emiatt elég sok szituációt nem is értettem.

  A törökökről és a lengyelekről említenék most bővebben, a legtöbb tapasztalatom velük van.

  Lengyel, Magyar- két jó barát

Legalább is így tartja a közmondás, bár személy szerint én teljesen mást tapasztaltam, mondhatni az ellenkezőjét.

Általánosan annyit az itt élő lengyelekről, hogy nagyon-nagyon sokan vannak, és nagyon összetartanak, a magyarokkal ellentétben. Lehet, hogy aznap találkoztak először, de akkor is segítik egymást munka közbe és kiállnak egymásért. Ezért is lehetséges az, hogy többségük nem beszél anyanyelvén kívül más nyelvet. Hogy lehetséges ez? Egy-két ember elég, ha csak kicsit is beszél angolul/hollandul és a többinek fordít, a másik ok pedig nagyon sokan csak szezonálisan jönnek pár hónapra, az idő alatt a hét napból hatot reggeltől estig dolgozik, mellette a legszerényebben él, így ez idő alatt össze tud gyűjteni annyi pénzt, hogy, megérje neki.

 Visszatérve a lengyel-magyar barátságra, rám inkább riválisként már-már ellenségként tekintenek, mint barátként, azok a lengyelek, akikkel nap, mint nap dolgozom, persze felszínesen próbálnak jó kapcsolatot ápolni.

  De hát a török uralomnak már vége…

Sokszor olyan érzésem van, hogy még sincs vége, érezni lehet, hogy szeretnek uralkodni, irányítani, megmondani mit-hogyan kell megcsinálni, viszont ezek ellenkezőjét nagyon nehezen viselik. 

  A törökök kultúrája illetve vallása teljesen eltérő a miénktől, ezáltal a gondolkodásuk is másabb, ebből is ered elég sok minden. Teljesen másképp kezelik a nőket, főleg a dolgozó nőket, mindig, mindent tudniuk kell, mindenbe megpróbálnak beleszólni vagy éppen ők jobban tudják. 

  Ez valójában, hogy is fest? A közvetlen főnököm, török, így a legtöbb kontaktom vele van, és bevallom ez nem mindig zökkenő mentes, például ő elvárná, hogy beszámoljak még a szabadidőmről is, munka végzésközben folyamatosan mindent úgy kell csinálni ahogy ő mondja azt hogy hogy álljon a kezembe a virág vagy éppen  melyik kezembe fogjam és sorolhatnám.

Így érthető módon elég sokszor megfordul a fejembe: mi ez kérem, hanem török uralom?

Ha neked is vannak más nemzetiségű emberekkel tapasztalatod, szívesen veszem, ha megosztod velem, akkor hozzá szólásba akár levélbe.